Az elmúlt két évben összesen 2114 ivóvízhálózati meghibásodást regisztráltak Szolnokon, 2026-ban több száz alkalommal kellett beavatkozni. A Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. a Szol24 megkeresésére elismerte, hogy a vezetékek elöregedése egyre komolyabb problémát jelent. Az októberi, Széchenyi körúti csőtörést is anyagfáradás okozta. A szolgáltató mellett az önkormányzatot is megkerestük, hogy megtudjuk, milyen állapotban van a város ivóvízhálózata, és milyen felújításokra lehet számítani.
Közel 495 kilométernyi ivóvízvezeték húzódik Szolnok területén, amelyek műszaki állapota és életkora jelentősen eltér egymástól. A Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. (TRV) lapunknak adott tájékoztatásából kiderült, hogy 2024-ben 1024, 2025-ben pedig már 1090 meghibásodást regisztráltak a hálózaton. Idén október végéig további 697 alkalommal kellett hibaelhárítást végezni. Bár az idei adat még nem alkalmas az egész éves tendencia megítélésére, a szolgáltató szerint a vezetékek elhasználódása egyre nagyobb kihívást jelent.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a szolnoki csőhálózat mekkora része épült harminc, negyven vagy akár ötven évvel ezelőtt. A TRV az egyes vezetékszakaszok létesítési idejét ugyan nyilvántartja, ezek életkor szerinti megoszlásáról azonban nem rendelkezik külön összesítéssel. A vállalat ugyanakkor elismerte, hogy az elöregedés komoly műszaki kockázatokat hordoz magában. „Az ivóvízhálózat elöregedése egyre jelentősebb műszaki kihívást jelent Társaságunknak” – emelte ki válaszában a szolgáltató, hozzátéve, hogy a meghibásodások növekvő száma is a hálózat egyes részeinek elhasználódására utal.
A meghibásodások nem egyenletesen oszlanak el Szolnokon. A szolgáltató adatai szerint különösen érintett a Tisza, a 4-es főút és a Budapest-Nyugati pályaudvarra vezető vasútvonal által határolt városi terület. Ez azonban nem jelenti azt, hogy más városrészekben ne fordulhatnának elő hasonló problémák. A felújításra váró szakaszok kiválasztásánál elsősorban a korábbi hibák számát és a vezetékek anyagát veszik figyelembe.
Megkeresésünkben külön kitértünk az október 9-i, jelentős fennakadást okozó csőtörésre is. A TRV közlése szerint a Széchenyi körúton egy 400 milliméter átmérőjű, eternit anyagú távvezeték sérült meg. A helyszíni vizsgálat során megállapították, hogy a cső falából egy darab kiszakadt, a meghibásodás pedig a vezeték elöregedésével összefüggő anyagfáradás következménye volt.

Részlet az október 9-i csőtörésről.
Az elmúlt öt évben ugyanakkor több nagyobb fővezeték felújítása is megtörtént. A munkálatok érintették többek között a Zagyva közműhíd 800 milliméteres acélvezetékét, a Bimbó út 600 milliméteres, valamint az Ady Endre út 500 és 200 milliméteres vezetékeit. A Gátőr úton, a Sebestyén körúton és a Mester úton szintén végeztek korszerűsítéseket, emellett több száz méternyi kisebb elosztó- és bekötővezetéket is felújítottak.
A következő évek beruházásait a gördülő fejlesztési terv tartalmazza, amelyet évente aktualizálnak, és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hagy jóvá. A 2027-re és a későbbi időszakra tervezett munkálatok megvalósítása ugyanakkor a rendelkezésre álló pénzügyi forrásoktól függ. „A rekonstrukciók elmaradása hosszabb távon a meghibásodások további növekedéséhez vezethet” – figyelmeztetett a TRV, hangsúlyozva, hogy a biztonságos vízellátáshoz elengedhetetlen a rendszeres karbantartás és a tervszerű felújítás.
Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalát is megkérdeztük a hálózat állapotáról és a tervezett fejlesztésekről. A városháza válaszában a nemzeti vagyonról szóló törvényre hivatkozva közölte, hogy az állami tulajdonú víziközművek működtetése állami feladat, ezért az önkormányzatnak nincs közvetlen döntési jogköre a vezetékek korszerűsítésében. A hivatal elsősorban akkor egyeztet a TRV-vel, amikor egy javítás útburkolat-bontással jár, vagy új út építése miatt szükséges összehangolni a munkálatokat.
Az együttműködés ugyanakkor nem terjed ki a hálózat állapotának közös felmérésére vagy a beruházások meghatározására. „adatbázis csere érdemben nem történik, illetve a korszerűsítésekről szóló döntésekre sincs ráhatásunk” – közölte a polgármesteri hivatal. A város így nem rendelkezik önálló nyilvántartással a vezetékek életkoráról és műszaki állapotáról, és a felújítások ütemezését sem határozhatja meg.
A szolgáltató tájékoztatása alapján tehát a szolnoki ivóvízhálózat egyes részeinek elöregedése már most érezhető problémát jelent. Bár az elmúlt években több jelentős rekonstrukció is megvalósult, a további fejlesztések ütemét a rendelkezésre álló források határozzák meg. A kérdés így nemcsak az, hogy mely vezetékek szorulnak felújításra, hanem az is, hogy mikor jut elegendő pénz a szükséges munkálatok elvégzésére.
Képek: Nagy Balázs, Mészáros János
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
